Az Ígéret - 27. rész

Az új küldetés

            Tenshi az céhépület ajtójánál állt. Várt valakire. Megnézte az időt, az illető már tíz percet késett. Balra fordította a fejét és  megpillantotta a közeledő ember alakját a lemenő napfényben.  Mikor odaért nem köszönt neki hanem rögtön a lényegre tért.  Tenshi odaadta a teleírt lapokat. Gondosan jegyezte le az összes dolgot amit leírt. A férfinek sohasem jutott az eszébe, hogy a lány átverheti őt.  Miután Tenshi átadta a jegyzeteket már indult volna amikor a partnere megszólalt.

-          Hűvösebb vagy mint máskor. – nézett rá, de semmit nem tudott kiolvasni a lány arcából. Mivel az nem tükrözött semmit. – Ilyen sokáig tartott?

-          Túl sok körülöttem az olyan ember aki még nem jött rá az igazságra. De ők hazugságban élnek. Ezért boldogok, én nem akarok olyan lenni mint ők.

-          Folytasd így tovább. Mostmár semmi sem állhat az utadba. Egyébként megtudhatnám, hogy mit keresett itt a Fairy Tail néhány mágusa?

-          Nem gondoltam, hogy utánam jönnek. Nem láttak sok mindent, legalábbis nem láttak annyit, hogy mágiát kelljen használnod.

-          Rendben. – a férfi már távozott volna mikor eszébe jutott valami. – Tudod mi volt  téma a találkozón? – mivel Tenshi nem válaszolt folytatta. – Az Oracion Seis. A Lamia Scale, Blue Pegasus, Catshelter és Fairy Tail küldeni fog néhány mágust, hogy megtámadják őket. Nem mondom, hogy menny utánuk, de a feladatnak csak jobbat tesz.

-          Nem fogok utánuk menni. – mondta, majd hátat fordított a férfinak. – Van jobb dolgom is mint, hogy utánuk kémkedjek.

-          Akkor viszont edzened kell. Mostmár Gazille is ott van köztük.

-          Elvállalok egy munkát. De megnyugodhatsz majd gondoskodok Gazille mágiájáról. – majd elindult, de még meghallotta a legutolsó mondatot.

-          Szerencse, hogy az én céhembe tartozik. -  majd a férfi is elindult.

   Másnap Tenshi követte Erza-ékat. Elvállalt egy megbízást ami nem messze van attól az erdőtől ahova ők mennek.  Elvitte magával a könyvét, hogy amíg nem történik olyan ami miatt közbe kéne avatkoznia. Jól tette mivel egy csomó ideig csak ott hülyéskedtek a találkozóponton. Amíg az egyik fán üldögélt eldöntötte, hogy megváltoztatja a külsejét. Miután ezzel is kész lett, az oldalára fordult és elaludt mivel úgy gondolta, hogy a többiek el lesznek még egy darabig.

27. rész vége

Az Ígéret - 26. rész

Ilyen lenne a Rave

Tail?

Erza-ék nem tudták, hogy higgyenek-e Tenshi-nek vagy sem. Olyan abszurd, hogy a lány azért kap pénzt, hogy megvédje őket. Miután többször átbeszélték egyetértettek abban, hogy megkérdezik Tenshi-t hátha elárul valamit. Nem tudták, hogy hol lakik ezért elmentek a céhbe, hogy megkérdezzenek valakit. Amikor az épület előtt voltak, Gray-nek eszébe jutott, hogy amikor ő itt járt nem adtak neki választ. Mivel zárva volt az ajtó kopogtak hátha meghallja valaki. Senki nem válaszolt és bentről se lehetett semmit se hallani ezért elindultak visszafelé. Azonban észrevették, hogy Gray ott maradt.

-          Mi az Gray? – kérdezte Lucy. – Hallottál valamit?

-          Nem, csak olyan gyanús. – szembefordult a többiekkel. – Azt mondta, hogy szigorú a céhük, akkor miért hagynák üresen a céhépületet?

-          Igazad van. – mondta Erza. – De még így sem mehetünk be csak úgy. – Erza egy pillanatra megállt. – Kell lennie egy módnak, hogy megtudjuk , hogy van-e bent valaki.

-          Nem értem mit izéltek, szerintem csak törjük be az ajtót. – mondta Natsu.

-          Te idióta! Nem törhetjük csak úgy rájuk az ajtót!– rivallt rá Lucy, majd eszébe jutott valami. – Megvan! Keressünk egy ablakot!

Elindultak és hamarosan találtak két szomszédos ablakot. A közelebbihez mentek, és épphogy csak benéztek amikor a mellettük lévő ablak kitört és valaki a fához csapódott. Amint az ablak betört rögtön lehetett hallani amint bent beszélgetnek.

-          Genki! Nézd mit csináltál! A mester így dühös lesz!

-          Nem érdekel! És amúgy is ő kezdte! Ő a hibás!

-          Tudom, hogy az ő hibája de az ablakot akkor sem kellett volna betörnöd.

Gray megismerte az egyik hangot. Az a fiú volt aki megverte Tenshi-t. Gyorsan az alakhoz siettek aki a fa tövében ült. Gray meglepődött ugyanis nem más mint Tenshi volt az, csak megint úgy nézet ki mint amikor először látta. A lány ahogy felemelte a fejét, ézrevette, hogy ők körülötte állnak. Erza megakarta kérdezni, hogy fáj-e valamije mikor kiáltást hallottak.

-          Nézzétek már, itt van pár idegen. – kiáltott hátra, majd rájuk nézett. – Ne foglalkozzatok vele csak azt kapja amit megérdemel.

-          Mit tett, hogy ezt kapja? Miért csinálod ezt vele? – állt fel Gray.

-          Már megint te vagy az? – ismert rá Genki. – Jobban tennéd ha a magad dolgával foglalkoznál! Húzzatok innen a társaiddal együtt! – és már fordult volna meg amikor meghallotta Natsu-t.

-          Egy céhben vagytok nem? Barátok vagytok. Hogy mersz így bánni egy bajtársaddal? – ugrott fel Natsu.

-          Bajtárs? Azzal ott? Soha az életben!

Natsu villámgyorsan ott termett az ablaknál és már készült behúzni egyet a fiúnak amikor valaki lefogta a karját hátulról.

-          Natsu, maradj ki ebből. – nézett rá Tenshi. – Menjetek vissza a Fairy Tail-be és soha ne jöjjetek többet ide.

-          De, Te-…

-          Lucy, ne foglalkozzatok velem. Ami itt történik nem tartozik rátok.

-          Látjátok! Még ez is megmondta, hogy takarodjatok el! – nézett végig rajtuk Genki. –  És egyébként a ti érdeketekben kerüljétek el messze Zakuro-t!

Erza-ék összenéztek az utolsó szóra.

-          Mit akartok? Miért jöttetek? – emelte fel a fejét Tenshi, akkor látták igazán, hogy jó pár seb volt az arcán. – Bár azt hiszem már tudom miért jöttetek, azonban most nem alkalmas. Találkozzunk négykor a Nyugati Kapunál. – mondta majd eltűnt.

Lucy-ék sokkolva voltak a történtektől, nem tudták elhinni , hogy létezik olyan céh ahol a tagok így bánnak egymással. Csendben vártak Tenshi-re. Nem tudtak megszólalni.

-          Hogyha a küldetéssel kapcsolatban akartok kérdezni akkor nem sok újjal tudok szolgálni. – állt meg előttük  a lány, már nyoma sem volt a fél órával előbbi verekedésnek az arcán. – Valamint, most nagyon figyeljetek, soha többet ne gyertek a céhhez.

-          Tenshi, miért bánnak veled úgy a céhben? – nézett fel félénken Lucy.

-          Az nem rátok tartozik. Felejtsétek el, hogy ez valaha is megtörtént.

-          Nem tudom elfelejteni, az hogy valakivel így bánnak a saját céhében elfogadhatatlan! Miért nem léptél ki?

-          Megvannak a személyes okaim.

-          Miért nem hagyod, hogy segítsünk neked? – nézett rá Erza.

-          Ez az én dolgom, nem a tiétek, ezért mondom ,hogy ne avatkozzatok bele. – ahogy végig nézett rajtuk, az az érzése támadt, hogy ennyivel nem fogja őket lerendezni. – Mit kértek azért, hogy ne jöjjetek oda többet?

-          Ez nem így működik Tenshi! Ezt nem lehet csak úgy elfelejteni! – kiáltott fel Erza.

-          Próbáljátok meg. – Tenshi gondolkozott, hogy vajon mit mondhatna, hogy leszálljanak a témáról, végül úgy döntött , hogy ad nekik valami mást amin gondolkozhatnak. – Elárulok valamit.  Azért kaptam ezt a küldetést, mert a megbízó meg akar küzdeni veletek. – a többiek felkapták a fejüket, mindegyikük arcán értetlenség ült. – Azonban nem elég erős a legyőzésetekhez. Ezért elkezdett edzeni , de fél, hogy meghaltok egy küldetésen. Ezért be akarja biztosítani, az életeteket.

Erza már nyitotta a száját, de Tenshi megint eltűnt. Ez idegesített a legjobban Gray-éket, az, hogy Tenshi csak úgy felbukkant és eltűnt egyfolytában. Mindnyájan gondolkozva indultak el. Gray egész végig azon gondolkozott, hogy az a fiú, miért szólította Tenshi-t Zakuro-nak.

                                               26. rész vége